Kerékpártúrázni viszonylag sokan szoktak, főleg ennek a blognak az olvasói közül.
Ők olyan hétköznapi emberek számára értelmetlen kalandokra adják a fejüket, mint például a Balaton körbetekerése néhány nap alatt. A keményebbek mindezt egy nap alatt is megteszik. Mások egész nap bringáznak valamelyik hegység útjain, hogy így fedezzék fel annak rejtett és jól ismert szépségeit, látnivalóit.
Vannak olyanok, akiket azonban a mozgás még jobban "megfertőzött" és ennél sokkal nagyobb fába vágják a fejszéjüket. No ők azok akiket a sport szerelmesei nagyon szoktak irigyelni, mindenki más pedig flúgosnak, őrültnek tart. Egy ilyen "őrültségről" szólnak ezek a sorok is.
Árpesz - ennek a blognak a szerkesztője - jelenleg épp igyekszik minden eddigi kalandján túltenni azzal, hogy még közel 100 napig és mintegy 8000 kilométeren keresztül biciklizik és ez alatt bejárja a Duna völgyét, Párizst, a Benelux államokat és végigteker Skandinávián, hogy aztán útjának végén eljusson Európa legészakibb pontjára a Nordkapp-ra.
Vele tart még több barátja is. Párizsig négyesben tekernek, mintegy 1700 kilométeren keresztül, majd Baf barátja tart vele Koppenhágától Trondheim-ig, míg Nándi unokatestvérünk Oslótól egész a Nodkapp-ig lesz társa Árpesznek. Elmondható tehát, hogy a többiek sem sokkal kevésbé flúgosak. :)
A 8000 kilométer az akárhogy is vesszük igen emberes táv. Autóval sem az a távolság, amit szívesen végigül az ember, de még repülővel is van olyan hosszú, hogy már az út végét várjuk. Kerékpárral azonban aligha az út végének elérése lesz a srácok legfőbb célja. Sokszor elhangzó szlogen, hogy az út célja maga az utazás, a közben tapasztalt élmények átélése és ez nagyon így van. Száz napon át semmi hétköznapi gond, semmi stressz. Lesz azonban helyette fáradtság, minden bizonnyal pár - vagy inkább pár tucat - esős nap, defektek, tönkremenő alkatrészek. Étel és egyéb utánpótlás beszerzésének gondja, szálláskeresés, esti főzőcskézés.
Mindezek mellé csupa-csupa új táj. Folyók, hegyek, városok és idegen emberek, majd a tenger és a Skandináv szakaszon a Fjordok, valamint az egész napos világosság. Ha valami, hát ez kiszakítja az embert a hétköznapokból!
Részben igen nomád körülmények, részben a csúcstechnika az ami Árpesz-t egész a sarkkörön túlra kíséri. Szállásra csak a legvégsőbb esetben fognak pénzt költeni, így a vadkempingezés és az ingyenes web2-es szálláskeresés lesz az általános az út során. Ételt is visznek magukkal, valamint azt maguk is készítik el. Továbbá minden cuccukat maguk viszik, a motorikus kíséret szóba sem jöhet. Csak maguk mennek és a kerékpárok. Ami a csúcstechnikai részt illeti azt a szponzoroknak köszönhetik. Természetesen már a kerékpáros felszerelés, táskák, ruházat és egyéb kiegészítők sem épp a bevásárlóközpontok polcainak minőségét idézik, hisz 8000 kilométert még egy-egy öregebb autó sem tenne meg gondok nélkül, nemhogy egy kerékpár és annak utasa.
Ezen felül vannak aztán a "kütyük", melyek közt akad napelemes és agydinamós töltő az energiaellátás biztosítására. GPS a navigációhoz, egy kis Netbook, hogy azon át fényképeket és beszámolókat küldhessenek haza. Továbbá ami az útjuk iránt érdeklődőket talán a legjobban érdekelheti, egy "nyomkövető" mely 5 percente küldi a jelet és mutatja, hogy épp hol tartanak útjuk során.
Mindezt pedig természetesen az interneten is nyomon lehet követni, olvasni beszámolóikat és az úton készült fényképeket böngészni.