Outdoor blog

Az Outdoor blog a természetben űzhető sportokról szól, kezdve a túrázástól egészen az extrém sportokig. Élménybeszámolók, programajánlatok, tanácsok...

Friss topikok

Írj te is az Outdoor blogra

Ha szeretnéd bemutatni kedvenc sportágadat, vagy élményeidet kívánod megosztani másokkal, esetleg egy közelgő outdoor programra akarod felhívni a figyelmet, akkor csak küld el azt az outdoorsportok@gmail.com e-mail címre és feltesszük a blogra.

HTML

Síelés a Jungfrau-n - A Mikulás ajándéka

2008.12.26. 12:37 outdoor

Kedves olvasók. Most úgy döntöttük, hogy az elején lelőjük a poént... A hétvégénk egyszerűen Hihetetlen volt!!!
Gyakorlatilag, a Verbier-i napunk után még le se olvadt a hó a lécekről, már elkezdtük tervezni következő utunkat. A célállomás adott volt, mindenképp szerettünk volna egy teljes hétvégét síelni egyik kedvenc helyünkön, a Jungfrau régióban. Jártunk már itt sokszor nyáron, itt volt az ideje letesztelni télen is...
A hét folyamán még nem voltak elkészítve a pályák a régióban, a felvonók se nyitottak ki, a webkamerák nem nyújtották azt a látványt, amit megszoktunk errefelé. Szombatra jelezték előre – időtől függően – az igazi nyitást. Időjárás ügyben viszont havazást, borult időt jósoltak. Úgy voltunk vele, hogy ez minket nem érdekel, menni kell, ha síelni nem is tudunk, akkor majd túrázunk, tuti el tudjuk magunkat foglalni...
Szállás ügyben nem volt olyan egyszerű a dolgunk. Wengen, Mürren és Grindelwald is már szezon árakkal operál, ami kicsit meghaladta büdzsénket, úgyhogy máshol kellett szétnézni. Interlakenben nem igazán kerestünk szállást, mivel ha már hegyek közé jövünk, szerettünk volna igazi hegyi szálláson pihenni. Lauterbrunnen-ben minden foglalt volt, a szállás ahol egy korábbi alkalommal megszálltunk csak annyit rak manapság ki a honlapjára, hogy Decembertől Áprilisig teltház... Végül 140 CHF-es áron találtunk egy kétágyas szobát Gündlischwand-ban, ami nagyon jó ár.
Szombat reggel fél 8 körül indultunk és Lausanne-től kevesebb mint 2 óra autózás után értünk el Interlaken-hez. Innen az út a völgyben vezet, és Zweilütschinen-nél ágazik ketté, ’jobbra’ Lauterbrunnen, balra Grindelwald felé. Ha vonattal jön valaki, az figyeljen, mert itt a szerelvényt szétkapcsolják és külön vonat megy a célállomások felé...
A régió sítérképét lásd jobbra fent, sajnos nem találtam a neten megfelelőt. További részletek itt.
Mi balra tértünk le, és leraktuk a kocsit Grindelwald-Grund felvonó állomásának parkolójában, ami az útelágazástól kb 15 perc. Ja igen, köd és enyhe havazás fogadott minket a völgyben.
Itt vettük meg a bérletet (88 CHF két napra/fő, bevezető kedvezménnyel a Männlichen-Grindelwald pályarendszerre), majd a négyszemélyes kabinos felvonóval indultunk fel a Männlichen csúcsára, 2230m-re. Kicsit öregecske a gépezet, de megbízhatóan lassú. :-) Kb. 20-25 perc volt felérni a pályák tetejére, úgy hogy utunk kb 1600m-től felfelé a felhőben és havazásban vezetett.
Ahogy kiszálltunk meg is csapott minket a viharos erejű hófúvás. :-) De hát nem szórakozni jöttünk ide, fel a símaszk és...és óvatosan lefelé...
Mint a képből látszik, a látótávolság elég elhanyagolható volt :-)... Lényeg a lényeg, hogy kerestünk egy kék pályát melegítésnek... de nem találtuk... úgyhogy irány a Männlichen-ről a Holenstein középállomásig vezető piros pálya (3-as), amin elsőre felettébb nehézkesen jutottunk le... mivel nem láttunk semmit...
A pálya kb. 3 km lehet, szerencsére vannak rajta enyhe kifutók, ahol lazítani tudtunk miután vakon lejöttünk a hegytető piros részein. Innen már kicsit jobb is volt a láthatóság. Amit ki kell hogy emeljünk, az az, hogy mivel már reggel óta havazott itt, a pályák éjszaka elkészített hórétegén kb 10 cm porhó fogadott minket...
Az első csúszást követően már kicsit többet éreztünk a pályából, a havazás is csendesedett, és amikor jobban láttunk, beindult az örömsí :-)! !! Hát ez valami SZUPER volt!!! Napközben nem kezelték a pályákat, ezért a porhavas részek mellett néhol a friss hó már enyhén buckásodott, de ami azt illeti pont ez tette annyira élvezetessé az egész napot... Meg kellett dolgozni a csúszásért!
Ebéd és persze a kihagyhatatlan forralt bor a Männlichen vadiúj hüttéjében, majd délután folytatás ugyanitt. A nap végére lenyugodott a szél és kicsit feljebb szállt a felhőalap, úgyhogy már magabiztosan síeltük végig a pályát a porhóban.
Jó darabig nem felejtjük el ezt a napot! Kihívás volt a síelés, taposni kellett és dolgozni a havon, és ez fantasztikus (siker)élmény volt!
A nap végén, lecsúsztunk a Männlichen-ről a Holenstein középállomásig a piroson (kb 5km lehet), onnan a felvonóval le a kocsihoz (sajnos a faluba vezető rész még nem volt nyitva) és irány a szállás.
A következő élmény a szálláshoz vezető 15 perces út alatt a gyönyörű havazás volt...igazi karácsonyi feeling...
A szállás volt a következő meglepetés a nap során. * nélküli tipikus hegyi fogadóról van szó talán 9 szobával. A szoba gyönyörű, ***-ot nyugodtan megérdemel, a főépület étterme pedig már majdhogynem elegáns...:-) Karácsonyi előkészületekkel pláne, lásd alább. A meglepetések pedig folytatódtak a vacsorával, ami nem lehet más mint raclette és fondue. :-) És itt megtaláltuk Svájc eddig legjobb fondue-jét...:-) Isteni volt!!! A vacsora alatt csak hülledeztünk a nap élményeitől, szabályosan extázisban voltunk...:-)
Reggel, 11 óra alvás után – hát igen, kicsit kimerültünk – jött az árban foglalt kiadós reggeli, majd indulás Lauterbrunnen-be. Itt a fedett 7 szintes parkolóban leraktuk a kocsit, majd az állomáson felszálltunk a Wengen-en át Kleine Scheidegg-be induló fogaskerekűre. Ez a vonal és a Grindelwald-I oldalról induló vonat használata a síbérletben benne van. Wengen kb. 15 perc, onnan Kleine Scheidegg kb 25 .perc vonatozás, ami a látvány mellett még borús időben is hamar eltelik.
A magasság leküzdésével párhuzamosan nőtt a már meglévő hó mennyisége is... Érkezésünkkor még Kleine Scheidegg állomásán is így havazott, amitől már nem ijedtünk meg. Kiszállás után csatolás és indulás. Melegítésnek a Grindelwald felé induló 22-es kék pályán csúsztunk egyet. 2 ellen-emelkedő volt benne, de messziről látható, semmi gondot nem okozhat. Ezt követően a Honegg 6-os lifttel indultunk fel a Tschuggen csúcsára. A térképen a 15-ös pálya rövidnek tűnik, de a valóságban egy fantasztikus, kb. 3 km-es pont optimális meredekségű és széles piros pályáról van szó. Ha ehhez hozzátesszük, hogy alig voltak a pályán és épp itt kezdett kisütni a nap, akkor nem kell nagyon magyarázni, hogy el voltunk ájulva.
Pont a nekünk megfelelő pálya volt, nagyon élveztük rajta a csúszást!Ezután vissza Kleine Scheidegg-re az Arven nevű 4-es beülőssel (így hát Völgyzugoly melletti hegyen egy Tündével is találkozhattunk :-), lásd korábban), csúsztunk egyett a 21-es piros pályán, majd ismét az Arvenen fel és irány a hütte! Becsavartunk egy jó kis forralt bort, de persze csak az íze végett... Meg persze annak örömére, hogy eltűnt minden felhő és verőfényben ragyogott az Eiger, Mönch és Jungfrau, meg a környék.
Végül is, ahogy eddig megszoktuk...:-) A hüttétől fel a Lauberhorn 4-es felvonón a híres csúcsra. Itt találtunk egy hasonlóan szuper pályát, a 42-est, amely kb 2.5km hosszan vezet le egészen Kleine Scheidegg-ig. A pálya tökéletes, a látvány, nos, no comment...
3 menet után megálltunk ebédelni az előbbi hüttében, ahol kb fél órát vártunk a kissé bizonytalan kezdő kiszolgálásnak hála :-) (40 CHF 1 forraltbor és 1 forró csoki, gulaschsuppe és chili).
A pihenés és napozás után fel ismét a Lauberhorn-ra, ahol megtaláltuk a világhírű downhill verseny start-állomását! Innen indul a pályarendszer talán legjobb és leghosszabb piros lejtője, a 44-es pálya is, ami egyszerűen csúcs!!! Arra kell vigyázni, hogy a látvány ne vegye el minden figyelmünket...:-) Ez a pálya az elején kb. 300m-en a versenypálya része is... aztán az persze eltűnik a szakadékban...
Miután kiélveztük a 44-est - kellően fáradtan – a Wengernalp állomástól nekiindultunk a Wengenbe levezető 36-os kék pályának, aminek az elején nem árt a tojás-ülés :-). A látványról talán ennyit:

2 km után viszont nagyon kellemesen lehet carvingolni is egy darabon, majd az erdei ösvényen lazítva megérkezünk a faluba, kb. összesen 8 km csúszás után (A Lauberhorn-ról ez a pálya kb. 12 km hosszú lehet...).

Tökéletes zárása volt a napnak ez az utolsó siklás. :-) Wengenből kis pihenés után levonatoztunk Lauterbrunnenbe, majd irány haza.
 

Nem igazán hinnénk hogy tovább kellene ragozni az élményt...
Az első nap nehéz volt, megterhelő, de pont a kihívás értéke miatt volt nagy élmény...A második nap pedig egyszerűen tökéletes volt minden szempontból!!!
Ez a két nap életünk egyik legemlékezetesebb síélménye volt. :-)
 

Értékelés

Pozitívum:

  • Tessék elolvasni a fentieket még egyszer :-)
  • Fantasztikus pályarendszer ami (inkább) haladóbbaknak nagy élmény
  • Valahogy van egy kisugárzása a helynek… a csúcsok, a fenyvesek, Lauterbrunnen völgye, stb...nehéz elmagyarázni...:-)


Amit célszerű észben tartani:
 

  • Talán az, hogy a völgyből feljutni a Männlichen-re vagy a Kleine Scheidegg-re időbe telik, de...
  • Megéri!!!

 

MM - Lejtmenetben

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://outdoor.blog.hu/api/trackback/id/tr45842438

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.